Válságmegelőzés III. - Stresszteszt

A legújabb blogbejegyzésben még mindig a válságmegelőzés a téma, amivel kapcsolatban az előző bejegyzésekben már bemutatásra került a prevenció, illetve a prudens működés jelentősége. Alább a stressztesztet vesszük górcső alá. 

A stresszteszt olyan technika, amellyel bizonyos valószínűséggel bekövetkező, kivételes jellegű események általi sebezhetőséget lehet mérni. A feltételezett, potenciális  események veszteségeket generálnak, és ennek a tőkére gyakorolt hatását célszerű vizsgálni. 

A stresszeseményeknek speciális tulajdonságaik is vannak:

- A korrelációs összefüggések megváltozása: a normál körülmények közötti korrelációk megváltoznak, miáltal a kockázat váratlanul koncentrálódhat és így az elszórt negatív események csoportosan jelentkeznek.
- A likviditás váratlan csökkenése: amennyiben  "likviditási gap" keletkezik az eszközök nehezebben vagy az elvárt érték alatt értékesíthetőek
- A fedezeti technikák működésképtelenné válása: a fedezeti ügyletek árazásához használt technikák sérülnek, így a hagyományos technikák nem, vagy jelentősen drágábban alkalmazhatóak 
- A sokkok terjedésének felgyorsulása: a piacok globalizációja/automatizáltsága a sokkok felerősödött és gyorsabb terjedését eredményezik.

A stresszteszt technikái: a két jelentős technika a szcenárióteszt, illetve az érzékenységvizsgálat.

A szcenáriótesztek tulajdonképpen forgatókönyv-elemzések, amelyek múltbeli adatokon és/vagy feltételezett – extrém, de lehetséges - jövőbeni eseményeken alapulnak:

- A historikus forgatókönyv: elemzések múltbeli, már megtapasztalt sokk-eseményekből indulnak ki.
- A hipotetikus forgatókönyv: elemzések olyan sokkhelyzetet feltételeznek, amelyeknek a múltban nincs megfelelőjük, de bekövetkezhetnek akár kis valószínűséggel rendelkező körülmények megjelenésekor is.

A gyakorlatban vegyesen alkalmazzák a historikus és hipotetikus forgatókönyv-elemzéseket: 

Első lépésként ki kell választani a kívánt kockázatokat, a modelleket és a módszertant. Ezt követően meghatározni a forgatókönyveket, amelyek irányulhatnak egyedi piaci változásokra vagy különböző, mögöttes kapcsolatokra (korrelációk, likviditás stb.), illetve meg kell határozni a sokkok tervezett mértékét és az időhorizontot is.

Az érzékenységvizsgálat során azt elemzik, hogy egy adott kockázati tényező lokálisan kis változásai milyen hatást gyakorol az eredményre, a tőkére illetve a likviditásra.