Válságmegelőzés I. - Prevenció

Az előző blogbejegyzésben a válság eszkalációjáról volt szó, így most vegyük át a megelőzést elősegítő lépéseket. A legelső téma, amivel foglalkozni szeretnénk, az a prevenció.

A prevenció nem csak kezdődő válsághoz kell kapcsolódjon, hanem a normál üzletmenethez is. Természetesen a válságok megelőzésére nincs általános módszer, illetve garantált immunitás. Azonban törekedni kell egy ,,válságérzékeny" szervezet/vezetés létrehozásában, mivel így nagymértékben csökkenthetőek a negatív hatások. Ideálisan, minden vállalatnak egy már előre kidolgozott válságkezelési tervvel kellene rendelkeznie.

Katits* szerint a válságkezelés alább bemutatott három típusából az első kettő a válságmegelőzés szakaszába tartozik, míg a harmadik a tényleges – már a válság bekövetkezte utáni – aktív "akut válságmenedzselés" része. Ezek az alábbiak:

• Preventív (megelőző) válságmenedzselés
• Turnaround (zavarelhárító) válságmenedzselés
• Akut válságmenedzselés

1. A "preventív válságmenedzselés" már a normális üzletmenethez is kapcsolódik. Az ún. korai figyelmeztető rendszerek, a csődelőrejelző diagnosztikák és modellek feladata az ún. "korai jelek" észlelése. A gyakorlatban, a napi működés során ki lehet alakítani – a vállalati információs rendszerből nyert – egyénre szabott mutatószám rendszert és azt rendszeresen figyelni, monitorizálni szükséges. A legfontosabb ilyen mutatók lehetnek i) likviditási mutatók; ii) forgási sebesség-mutatók; iii) jövedelmezőségi mutatók; iv) adósságmutatók.

1. A turnaround – zavarelhárítás, mint "aktív és reaktív reagálás" – célja a már kialakult és láthatóan negatív tendenciák megfordítása. Ekkor még izolálható – általában a vállalat csak egy részét érintő – válsághelyzetről van szó, amelyek jellemző tünete viszont már az időnként beálló likviditási gondok, késedelmes szállítói kifizetések ismétlődése. Ez a kezelés általában tűzoltó jellegű akciók foganatosításával történik, vagyis csak egy rövid távon ható megoldásról van szó.
2. Az "akut válságmenedzselés" a már kialakult – a megelőzés technikáján már túlmutató – tényleges válságmenedzselést jelenti, amelyet külön bejegyzésben mutatunk be.

A vállalatok biztonságos vezetésének meghatározásához egy jó összehasonlítási alapot nyújt ("benchmark" és "best practice") a pénzügyi szolgáltatók – elsősorban a bankok – működése, illetve a működési feltételek előírásai és szigorú számonkérése. A későbbi blogbejegyzésekben a válság előrejelzése, megelőzése és a válságmegelőző magatartás szempontjából releváns prudens működés, valamint a stresszteszt kerül bemutatásra.

*Katits Etelka: A vállalati válságkezelés pénzügyi módszerei. Perfekt Rt. Budapest. 2000.